A világtörténelem leghosszabb életű kultúrája számtalan emléket hagyott maga után, melyeket akár egy hajós kirándulás során is felfedezhetünk. Abu Szimbel grandiózus temploma, Luxor kincsei vagy Asszuán híres gátja mind-mind lenyűgözők, az pedig, hogy egy hangulatos üdülőhajó fedélzetén tölthetjük az estéket, már csak hab a tortán.
Mindennel együtt fantasztikus élményben volt részem. A hajó, amely egy Agatha Christie-film helyszíne is lehetett volna, tökéletes bázis volt erre az öt napra. Nem kellett hotelből hotelbe vándorolni, és akár napozás közben is lehetett gyönyörködni a nílusi látképben. A legfontosabb látnivalóknál persze ki is kötöttünk, így közelről is megcsodálhattuk a többezer éves építményeket és grandiózus szobrokat.
Luxor, az egykori főváros
A Nílus menti kirándulást Luxorban kezdtük. Az egykor Uaszet, később Théba nevet viselő helyszín az Egyiptomi Újbirodalom fővárosa volt. Ez az i. e. 16. századtól számított ötszáz év volt az ókori Egyiptom aranykora, melyet hódító háborúk és hatalmas építkezések jellemeztek. Ekkor épült a város egyik fő látványossága a luxori templom. A Nílus keleti partján fekvő épületegyüttest III. Amenhotep kezdte építeni, az őt követő uralkodók pedig többször bővítették. A legnagyobb horderejű bővítés II. Ramszesz idején történt, akinek a nevéhez számos gigantikus építkezés is kötődik. A középkorban működött itt pogány és keresztény templom is, a ma is itt álló mecset pedig a 13. században épült az ókori romokra. Az évezredek során a templom jelentős részét fokozatosan elfedte a homok és számos épületet is felhúztak rá. Ezt jól szemlélteti a ma is működő mecset egyik bejárata, amely több emelet magasságban található az ókori romok tetején. A 19. század végén indultak itt ásatások, melyek felfedték az többezer éves maradványokat. Ekkoriban ezeket jellemzően európai egyiptológusok vezették, akik számos műkincset vittek el országaikba. A luxori templom előtt álló két obeliszk egyike például ma is a párizsi Place de la Concorde-on áll.A templom főbejáratától egy szobrokkal szegélyezett út, a „szfixek sugárútja” vezet Egyiptom egyik leghíresebb épületegyütteséhez, a karnaki templomhoz. A több mint száz hektáron elterülő komplexum építését I. Szenuszert kezdte meg az i. e. 20. században, majd mintegy kétezer évig újabb és újabb elemekkel bővült.A Nílus nyugati partján, távol a modernkori Luxor városától fekszik a Királyok völgye. A Thébai hegyek között található terület az i. e. 16-11. század között volt a királyok és magas rangú egyiptomiak temetkezési helye. Ez a világ talán leghíresebb régészeti helyszíne, amely elsősorban Tutanhamon sírjának felfedezése miatt lett közismert.
A Királyok völgyében hatvannál is több sírt tártak már fel, ezek többsége azonban nem látogatható. A bejáratnál mindig ki van írva, mely kamrák látogathatók éppen. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a sírok nagyjából ugyanúgy néznek ki: egy hosszú folyosón ereszkedsz a mélybe, majd a végén egy üres kamra vár. Tutanhamonért plusz jegyet kell váltani (2023 tavaszán 300 egyiptomi font volt az alap 260 fontos belépő mellé), itt azonban magát a múmiát is meg lehet tekinteni.
Edfu és az ókori Egyiptom legjobban megőrzött temploma
A nílusi hajózás során először Edfuban kötöttünk ki. A Luxor és Asszuán között félúton fekvő város elsősorban az itt található templomról híres. Az ide látogató turisták jellemzően az itt kikötő üdülőhajókkal érkeznek és alig néhány órát töltenek a településen. A hajótól lovaskocsik szokták elvinni őket a néhány km-rel arrébb fekvő Hórusz-templomig.
Ez az egyik legjobban megőrzött ókori egyiptomi építmény. Tetővel fedett oszlopcsarnoka, díszes falai és udvarai is mind-mind szinte eredeti formájukban tekinthetők meg. Hatalmas, 38 m magas pülönkapuja a második legmagasabb ilyen építmény a karnaki templom kapuja után. A sólyomistennek, Hórusznak szentelt építményt évszázadokon át homok fedte. A nem mindennapi helyszínt végül a 19. században tárta fel egy francia egyiptológus.Hórusz többek közt az égbolt és a királyság istene volt, az edfui pedig a legnagyobb a számára épített templom. Rendszeresen tartottak itt hatalmas ünnepségeket, nagyszabású szertartásokat, melyek menetét az épület falain is megörökítették.
Két istenség temploma Kom Ombóban
A különleges dupla templom mellett található a Krokodilmúzeum, ahol a Kom Ombóban talált krokodilmúmiákat állították ki. Az ókori egyiptomiak a termékenységgel azonosították és szent állatként tisztelték a Nílusban élő hüllőket. Gyakran mumifikálták a krokodilok holttestét, ahogy tették azt a királyokkal és nemesekkel. A Krokodilmúzeumban Szobeknek készült ajándéktárgyak és szobrok is megtekinthetők.
Asszuán és a víz alól kimentett történelmi emlékek
A gát építése miatt több ezer éves történelmi emlékek is víz alá kerültek. Mivel sem Egyiptom, sem a szomszédos Szudán nem tudta vállalni a régészeti kutatások és kármentés költségeit, számos nyugati ország kapcsolódott be a munkába. Tették ezt úgy, hogy Egyiptom és Szudán felajánlották a leleteket a megtalálók országainak. Ennek következtében teljes ókori templomok kerültek a Nílus völgyéből Madridba vagy New Yorkba.Szerencsére Egyiptomban is maradt bőven az egyedülálló történelmi emlékekből. A Philae-szigeten álló templomkomplexumot például a magasabban fekvő Agilkia szigetére költöztették. Ez az ókori építmény volt az egyik utolsó működő szentély, mielőtt I. Iusztinianosz császár be nem záratta az i. sz. 6. században (bár egyes kutatók szerint már az 5. században bezárt). Gyakorlatilag ez az esemény jelentette az ókori egyiptomi vallás eltűnését. Ekkor Egyiptom a Bizánci Birodalom része volt, a császár pedig kulcsfontosságúnak tartotta a kereszténységet a birodalom egységének szempontjából. Az átmeneti állapotot jól szemlélteti a templom, melynek falain több helyen láthatunk keresztény szimbólumokat a hieroglifák között. A duzzasztógát építésével párhuzamos „mentőakciók” közül a legnagyobb horderejű egyértelműen az Abu Szimbel-i templomok áthelyezése volt 1963 és 1968 között. Hogy ne kerüljenek víz alá, a két építményt szétbontották és átszállították egy 64 méterrel magasabban fekvő területre.A két templom II. Ramszesz uralkodása alatt épült az i. e. 13. században, távol bármilyen lakott területtől. A Nagy Templomot az akkori főisteneknek, Rének, Ptahnak és Ámonnak szentelték, de a grandiózus építmény a fáraó nagyságát is hirdette. A bejáratnál található hatalmas ülő szobrok mind Ramszeszt ábrázolják. A szomszédos Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz legkedvesebb felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.A két különleges építmény kb. 300 km-re található Asszuántól, közel a szudáni határhoz. Az üdőlőhajóval érkező turistákat általában reggel hozzák el ide, a nagy meleg előtt. Mi is egy hajnali, 3-4 órás sivatagi autózás után érkeztünk meg, mivel a hajók jellemzően csak Asszuánig közlekednek. Ez sajnos azt is jelentette, hogy az összes környékbeli turista egyidőben volt jelen az ókori templomoknál. A hely mindenesetre fantasztikus, úgyhogy így is megérte fél napot az autóban tölteni.
Mikor és hogyan?
Az üdülőhajós utazások során általában biztosítják az összes étkezést és természetesen a szállás is benne van az árban. Amikor a hajó kikötött, mindig jött értünk egy idegenvezető, majd autóval, busszal vagy éppen motorcsónakkal vittek minket a különböző látnivalókhoz. A nap végén pedig mindenki kipihenhette a fáradalmakat a hajó bárjában vagy éppen a fedélzeten lévő medencénél.A korai kelést (gyakran hajnali 3-4) leszámítva nagyon kényelmes módja ez az utazásnak, különösen Egyiptom esetén. Volt lehetőségem végignézni a Nílus völgyének legfontosabb látnivalóit, az állomások között pedig élvezhettem napsütést és fantasztikus kilátást a fedélzeten.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon, TikTokon és Facebookon is! Asszuán és a víz alól kimentett történelmi emlékek