Mit várhat az ember földünk egyik legismertebb turistalátványosságaitól? Sokaktól hallottam azt, hogy kiábrándítóak, túl vannak értékelve és nem is éri meg megnézni őket. Az az igazság, hogy nekem egyértelműen Kairó volt az egyiptomi utam fénypontja és teljesen magával ragadtak a piramisok is. Néhány dologra azonban érdemes előre felkészülni.

Kairó Egyiptom gazdasági és kulturális központja, közel 20 milliós lakosságával Afrika legnépesebb városa. Ez az iszlám világ egyik legfontosabb helyszíne is egyben, az ezer minaret városának is szokták nevezni. Egy igazi metropolisz rengeteg különleges építészeti alkotással, egyedülálló múzeumokkal és jobbnál jobb éttermekkel. Az egyiptomi utam szervezésekor elsősorban az ókori emlékekre fókuszáltam, de rá kellett jönnöm, hogy a modern Kairó is legalább akkora figyelmet érdemelne. Sajnos csak három napot tudtunk eltölteni a városban, de így is számos izgalmas helyszínt sikerült meglátogatnunk.

Kopt Kairó 

Kairó felfedezését a város egyik legrégebbi templománál, a 7. században épített El-Muallaqa-templomnál kezdtük. A koptok az erőteljes iszlám behatás ellenére máig fennmaradt keresztény közösség tagjai, Egyiptom lakosságának kb. 10%-át teszik ki. Egyházuk teljesen független a többitől és a legősibb keresztény egyházak egyike. Leghíresebb kairói templomuk a Babilon nevet viselő római kori erődítményre épült és ma elsősorban „függő templom” néven ismert.

A környéken számos egyéb keresztény templom is található, illetve itt áll Kairó legrégebbi zsinagógája és Egyiptom első mecsete is. Az országot a 7. század közepén hódították meg az arabok Amr ibn al-Ász vezetésével, ekkor épült fel a hadvezér nevét viselő mecset is. A ma itt álló épület azonban sokkal későbbi, az évszázadok során ugyanis többször újjáépítették. Ez volt az itt létrejövő Fusztát nevű település központja. Azon kevés működő mecsetek közé tartozik, amelyet turisták is látogathatnak.

Az iszlám Kairó

Az arab hódítást követően egy új város épült fel az akkori Fusztáttól északra. Ez lett al-Qahira vagy Kairó. A települések később fokozatosan egybeépültek, így jött létre a mai metropolisz. Ebben a városnegyedben található legtöbb középkori iszlám műemlék: számos mecset, medresze és mauzóleum sorakozik itt. A leglátványosabb ezek közül a város fölé magasodó Citadella és a Mohamed Ali-mecset.

A Citadellát Szaladin szultán kezdte építeni 12. század végén, majd az őt követő uralkodók többször bővítették. Az erődítmény közel 700 éven át szolgált az egyiptomi közigazgatás központjaként és az uralkodók lakhelyeként. A ma itt álló hatalmas mecsetet például Mohamed Ali pasa építette 1830 és 1848 között.

A Citadella fontos katonai támaszpontként szolgált a múlt században is, 1983-ban viszont megnyitották a turisták előtt. Ma ez Kairó egyik legnépszerűbb látványossága. A grandiózus mecset és a fantasztikus kilátás miatt mindenképpen megéri felmászni ide. Tiszta időben a piramisokat is látni innen.

Nem szabad kihagyni Khán el Khalíli bazár sikátorait sem, ahol szinte bármilyen vásárfiát megtalálhatunk a szőnyegektől a csodalámpákig. Számos kiváló étterem is van a bazár területén, én jó szívvel tudom ajánlani például a Naguib Mahfouy Cafét.

A modern Kairó és múzeumai

Nem szabad elfelejteni, hogy a műemlékek mögött Kairó egy nyüzsgő metropolisz, Afrika és az iszlám világ legnépesebb városa. Fénykorában a világ egyik leggazdagabb és legfejlettebb régiója volt ez, és bár az elmúlt évszázadokban fénye kissé megkopott, még ma is fontos kulturális és gazdasági központ. Belvárosában a modern toronyházak mellett kávézók, éttermek és koncerthelyszínek sorakoznak és gyakorlatilag mindent megtalálunk itt, amit egy nagyvárostól elvárhatunk. Én nagyon élveztem például a Zamalek nevű negyed hangulatos boltjait.

Számos kiváló múzeum is működik a városban. A leghíresebb ezek közül az Egyiptomi Régiségek Múzeuma, ahol a világ legnagyobb egyiptológiai kiállítását lehet megtekinteni. Itt található Tutanhamon híres arany maszkja is. Érdemes megemlíteni az Egyiptomi Civilizáció Múzeumát is, amely bemutatja az egyiptomi civilizációt a történelem előtti időktől napjainkig. A 2021-ben átadott intézményben 22 királyi múmiát is kiállítottak. Itt nem kendőbe tekert, maszkos maradványokat kell elképzelni, hanem teljesen fedetlen 2-3 ezer éves holttesteket.

A gízai piramisok

Természetesen nem lehet teljes a kairói városnézés a gízai piramisok meglátogatása nélkül. Az ókori építmények Kairó külvárosában, Gízában, a városközponttól 14 km-re találhatóak. Bár a legtöbb fotó és képeslap alapján úgy tűnhet, hogy a sivatag közepén magasodnak, valójában alig néhány száz méter választja el őket Gíza nyüzsgő utcáitól.

A három nagy piramist i. e. 2600 és 2500 között építették, tehát jóval régebben, mint például Luxor ókori templomait. Széles körben ismert érdekesség, hogy Kleopátra, Egyiptom egyik legismertebb uralkodója, időben közelebb élt a mobiltelefon feltalálásához, mint a piramisok építéséhez.

A komplexum számos kisebb piramist is magában foglal, valamint a nagy szfinxet és a munkások faluját is. Az évszázadok során számos legenda keringett a monumentális építményekkel kapcsolatban. Sokak szerint rabszolgák vagy éppen földönkívüliek építették őket, ma már azonban a legtöbb történész egyetért abban, hogy fizetett munkásokat alkalmaztak. Ezt támasztják alá a piramisok mellett feltárt falu romjai, ahol a hálókörleteken kívül konyhák, étkezők, kórház, valamint egy temető romjait is megtalálták. A maradványok arra utalnak, hogy az itt élő munkások a kor viszonyaihoz képest jól éltek: főleg halat, marhát és kenyeret fogyasztottak.

A piramisok legnagyobbikát Hufu (később görögösen Kheopsz) fáraó építette. Ez a gízai nagy piramis, az ókori világ hét csodájának egyike, amely 147 méteres magasságával négyezer évig volt a világ legmagasabb épülete. Akárcsak a szomszédos piramisok, ez is az éppen regnáló uralkodó temetkezési helyéül épült.  

Hufu fia, Hafré később a fennsík egy magasabb pontján építette fel saját piramisát, így bár valójában ez az építmény alacsonyabb, mégis ez tűnik a legmagasabbnak. Különlegessége, hogy csúcsánál egy jelentős darabon megmaradt az eredeti burkolat.

Az emberfejű és oroszlántestű nagy szfinx valószínűleg Hafré halotti templomának részeként épült fel (bár egyesek szerint apja Hufu építette). Története során többször eltemette a homok, és volt, hogy évszázadokon át csak a feje látszott ki. Ma teljes egészében látható, ennek azonban az az ára, hogy a sivatagi szél erősen koptatja. A legenda szerint orra Napóleon egyiptomi hadjárata során tört le, ám egyes kutatások szerint ez jóval korábban, a 3. és 10. század között történt.

A piramisok környéke hatalmas szabadtéri múzeumként működik. A terület szabadon bejárható, a köveket is meg lehet tapogatni és akár a piramisok belső tereit is meg lehet látogatni. Utóbbiról nem hallottam jókat (sötét, szűk folyosókra és üres termekre lehet számítani), így azt kihagytuk. Helyette tevegelni indultunk el a piramisok melletti homokdűnék közé, ahonnan remek kilátás nyílt a hatalmas építményekre.

Rengeteg „tevés ember” (vagy lovas, hintós) próbálja meggyőzni a turistákat, hogy az ő túráját válasszák. Érdemes körültekintően alkudozni és előre megállapodni az árban. Persze így is érhetik az ember meglepetések. Hallottam rémtörténeteket, ellopott kamerákról, telefonokról, engem azonban semmilyen atrocitás nem ért. Sőt, úgy tűnt, hogy az emberünk a tevéivel is jól bánik. Hozzá kell tenni, hogy Kairóból privát idegenvezetővel érkeztünk Gízába, aki a tevegelést is segített leegyeztetni. Dalia egy megbízható archeológus, aki az egész napot megszervezte nekünk. Felvett minket a hotelünknél, körbevezetett a piramisoknál, majd helyi papirusz- és ékszerüzletekbe is elvitt minket.

Sokaktól hallottam, hogy csalódást okoztak a piramisok vagy hogy nagyon kellemetlen élményeket okoztak nekik a helyi árusok, tevések. Gíza ezen része valóban nagyon turistás. Már az ókorban is messzi földről érkeztek ide utazók és a környék lakói ma is elsősorban a külföldi látogatókból élnek. Megéri mégis eljönni ide? Én azt hiszem, igen. Engem lenyűgöztek a hatalmas építmények és a tevegelést is rendkívül élveztem. Különleges hely ez, és közhely vagy sem, kihagyhatatlan látnivalója Egyiptomnak.