Sűrű erdők, vadregényes szurdokok és misztikus víztükrök – a Bakonyban miden megvan, amit egy tökéletes túrahelyszíntől elvárhatunk. Először látogattam el a Veszprémtől északra fekvő Magas-Bakony környékére, az egyedülálló táj pedig azonnal magával ragadott.
Busszal érkeztem meg Budapestről Zircre, a Bakony fővárosába. Eddig nem igazán szerepelt a környék a mentális térképemen, bár sokaktól hallottam, hogy érdemes ellátogatni ide. Kellett hozzá egy bakonyi jóbarát győzködése, hogy túracipőt húzzak és felüljek a Népligetből induló buszra. Tökéletes idegenvezetőim voltak, akik nem először barangoltak a környéken, és három festői helyszínt is megismertettek velem.
A Cuha-patak völgye
A zirci buszmegállóból egyenesen a vasútállomás felé vettük az irányt, ahonnan a közeli Porva-Csesznekre utaztunk. Innen indultunk el felfedezni a Cuha-szurdokot. A közel 6 km-es túra során meredek sziklafalak és műemléki védettséget élvező vasúti viaduktok mellett haladtunk el egészen Vinyéig. A túra végén egy hideg itallal hűsíthettük magunkat egy vinyei büfében, mielőtt a második megállónk felé vettük volna az irányt.
Cseszneki vár
Vinyétől autóval utaztunk tovább Csesznekre. A község fölé magasodó erődítmény nem sokkal az 1241–42-es tatárjárás után épült, bár a mai romok leginkább a 16. századi állapotokat tükrözik.
A vár közelében fekvő ingyenes parkolóból néhány perces sétával elérhetjük a látványos várromot. Mi egy hétfői napon jártunk erre, amikor a belső terek zárva voltak, de így is sikerült felmásznom a várfalak tövébe, hogy megcsodáljam a nem mindennapi kilátást.
Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó
A bakonyi túra csúcspontja számomra egyértelműen a Hubertlaki-tó volt. A Bakonybéltől északra fekvő odvaskői parkolóból indultunk el az oda-vissza közel háromórás sétára. A kék kereszt jelzést követve szeltük át az erdős dombokat és völgyeket, míg el nem értük a mesterséges gáttal elzárt, eredetileg vaditatónak készült Hubertlaki-tavat. A helyet sokan a bakonyi Gyilkos-tóként ismerik, ugyanis víztükrét - akárcsak erdélyi nagytestvérénél - itt is facsonkok tucatjai törik meg. Éppen naplementekor értünk ide, amikor vízfelszínen már visszatükröződött a telihold is.
Egy közel félórás fényképezőkattintásban bővelkedő pihenő után indultunk is vissza az odvaskői megállóhoz, hogy aztán Bakonybélben zárjuk a túrát. Közel 18 km-t gyalogoltunk az egynapos bakonyi kirándulás során, de minden a látvány minden izzadságcseppet megért.
